triangulum

     Nagy falat, akár közoktatás, akár köznevelés.
Az új törvénynek, objektív hozzáállás mellett vannak jó elemei. A tankötelezettség leszállítása (16 évre) pl. nem érdemel támadást. Annál is inkább, mert pár éve, amikor felemelték, ugyanilyen cirkusz volt - az emelés ellen! Mindegy, csak szidjuk? Az iskolát azok számára kell fenntartani, akik tanulni akarnak. A 16-18 éves (néha 19 éves) tankötelezettek egy jelentős része bizony komoly akadálya volt a normális tanításnak. Annál is inkább, mert az iskolának semmilyen eszköze sem volt vele szemben, és ő ezzel tisztában volt. Egyebekben pedig a tanítás a két fél egyetértő szándékán alapul. Ha egyoldalú, akkor idomításnak hívják.
     Hogy ez pedagógusok elbocsátásával jár?! Magam is állástalan pedagógus vagyok. Miért jó az, ha több tanár van, mint amennyi szükséges? Ne tessék félni attól, hogy 4-5 ezer pedagógust el kell bocsátani, csak arra tessék figyelni, hogy azok legyenek, akik a közoktatást ide juttatták!
     De ez a törvény valóban felesleges. A közoktatás ugyanis olyan szinten - jó magyarosan: szét van verve, hogy alapjaitól kell felépíteni. Agyrém, hogy hároméves kortól kötelező a köznevelésben való részvétel. Ha lenne ilyen korú gyermekem, semmiképpen sem engedném, akár erőszakkal, akár az életem árán is megvédeném.  Nem tudom, az apák, az anyák hogyan vélekednek erről, de tartok tőle, hogy az ehhez hasonló intézkedések akár (nem fülke-) forradalomhoz is vezethetnek.
     A magyar képzési rendszer háromszintű. Az első az általános oktatás, a második a középfokú képzés, a harmadik a felsőoktatás. Ez korcsoportokhoz kötődik, jól megválasztott határokkal, eltérő nevelési feladatokkal. A rendszerváltást követően megindult a szintek tönkretétele. Az idén végzett népszámlálás rámutatott arra, hogy hiba volt az iskolatípusok összemosása. A végzettséget ugyanis szintenként kellett megadni: például elvégzett 8 osztályt az általános iskolában, kettőt a középiskolában, tehát most tizenegyedikes. Hát ez agyrém! A nép pedig írt mindenfélét, a számláló biztosok meg győzték javítani a kiképzésük szerint. Miért nem lehet az a szegény gyerek középiskolás, harmadikos?  Szégyen?
     Ne felejtsük: Hoffman Rózsa ezeknek a folyamatoknak, a 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak élharcosa volt, és erre még büszke is. Meg szeretném jegyezni, hogy a II. világháború óta szerintem Magyar Bálint ártott a legtöbbet a közoktatásnak, ezáltal a fiatalságnak, ezen keresztül a nemzetnek. Hoffman Rózsa még elveheti tőle az első helyet…
     Szóval az általános és a középiskolai oktatást, nevelést és a szakképzést is, az alapoktól újra kell építeni. De könyörgöm! ne tessék idehozni a bolognai folyamatokat, egyrészt mert nem ide tartozik (a felsőoktatásról szól) másrészt, mert amit a közoktatásban e címen műveltek az elmúlt 10 évben, az abnormális.
     Kritizálni persze könnyű. És nem is tisztességes, ha nem kerül mellé egy javaslat, ha úgy nem jó, akkor hogyan jó. Sőt: fontosabb arra ráirányítani a figyelmet, hogy hogyan lehet jól megcsinálni, mint belekötni a hibákba, esetleg még azokba a gondolatokba is, amelyek hasznosak volnának.
     A XXI. század az egész világon zavarba ejtette az oktatás szervezőit, irányítóit. Ma már nem lehet az iskolákban általános felkészültséget, egyetemes kultúrát biztosítani. Nehéz meghatározni, mi tartozik az általános műveltség fogalmába, a piac nem szabályozza a munkaerő utánpótlás irányát.
     A korcsoportok határai is változnak, az alapoktatással szemben támasztott elvárások, követelmények is változnak.
Egy 10 osztályos általános képzés – ha tartalmazza egy alapszakma megfelelő elsajátítását is – sokkal jobban igazodna a társadalom elvárásaihoz. Ez tízosztályos általános iskolát jelent, melynek eredményes elvégzése után a tanuló akár el is helyezkedhet – szakmunkásként. Íme, a megoldás a 16 éves korig tartó tankötelezettségre és a szakképzésre jelentkezők alacsony száma miatti problémákra. A középiskola (mely már nem kötelező) 20 éves korig tartana – koruknál fogva érettebb fiatalok vennék igénybe, azzal a szándékkal, hogy élnek az ott biztosított lehetőségekkel. A felsőoktatásban résztvevők korcsoportjának határai is megváltoznának, 18-23-ról 20-25-re emelkednének.
     A fenti felvetés természetesen csak gondolatébresztő. A teljesség, de legfőképp a részletesség igénye nélkül készült. De alkalmas a továbbgondolásra…